Ma van a magyar rejtvényfejtők napja
A legforgalmasabb híroldalakat leszámítva kevés médiaterméknek kedvezett a járványhatásokkal terhelt 2020-as év, de azért akadtak nyertesek a nyomtatott lappiacon is: a rejtvénylapok valóságos reneszánszukat élték a bezártsággal töltött hónapok alatt. A logikai fejtörők és keresztrejtvények iránt megugró fogyasztói keresletet jól mutatja, hogy bevétel tekintetében tavaly közel tizedével bővült a rejtvénylapok piaca az előző évhez képest.
A Lapker Zrt. 2020-ra vonatkozó összesített, éves terjesztési adatai alapján az újságárusoknál egyedül a rejtvénylapok tudták növelni szeletüket a lappiaci forgalomból. A 2019-es értékesítési eredményekkel összevetve, a korlátozások ellenére tavaly 7 százalékkal több rejtvénylap fogyott és a több mint 200 különböző rejtvénykiadványból álló hazai kínálat mintegy 11 millió példánya talált gazdára. A tavalyi évben minden tizedik, újságárusnál elköltött forint rejtvénylaphoz kapcsolódott.
Ezzel a teljesítménnyel a rejtvénylapok szegmense a legnagyobb áruspiaci forgalmat generáló kiadványok ranglistáján a napilapokat és női magazinokat követően a képzeletbeli dobogó harmadik fokára lépett 2020-ban.
Február 3. a magyar rejtvényfejtők napja
A jeles nap alkalmából néhány érdekesség a hazai rejtvényfejtő szokásokról Iványi Gézától, a Ringier Axel Springer kiadó 26 tagú rejtvénylap-családjának főszerkesztőjétől:
Melyek most a legkedveltebb rejtvénytípusok korcsoportonként?
Iványi Géza: – Felméréseink szerint a legkedveltebb rejtvénytípus a skandináv, azaz a skandi – a rejtvényfejtők mintegy kétharmadának ez a kedvence. Ezt követi a hagyományos keresztrejtvény, majd a szudoku. A fiatalabbak körében alighanem a szudoku áll a második helyen.
Fiatalok is fejtenek még rejtvényeket?
I.G.: – Igen, akadnak huszonéves fejtők is – tapasztalataim szerint zömében hölgyek –, bár kétségtelen, hogy a rejtvényrajongók mintegy fele az idősebb, hatvan év fölötti korosztályból kerül ki.
Mi most a trendi? Vannak új megoldások ezen a téren?
I.G.: – A szudoku az új évezred elején jelent meg a nyugati világban, és néhány év alatt óriási népszerűségre tett szert. (Érdekesség, hogy a feladvány Leonhard Euler svájci matematikus 1782-es találmányán alapul, amit a japánok az 1970-es években vettek át egy amerikai lapból. Átalakították, és végül az ő verziójuk keveredett vissza Angliába.) Nagy előnye, hogy nyelvi korlátok nélkül fejthető, akár elektronikus csatornákon is.
Hogyan szeretnek legtöbben rejtvényt fejteni? Otthon, vagy utazás közben járművön?
I.G.: – Sokan várakozás közben fejtenek rejtvényt, mások főleg a szabadságuk alatt, és akadnak olyanok is, akik az utazás unalmát ütik agyon vele. A leglelkesebbek, persze, elsősorban otthon foglalkoznak rejtvényfejtéssel.
Milyen szakemberek állítják össze a rejtvényeket?
I.G.: – Nem kell nyelvész professzornak lenni, hogy valaki jó keresztrejtvényeket készítsen. De természetesen az anyanyelvünket szeretni és ismerni kell hozzá. Bár ma már jellemzően rejtvénykészítő programok segítségével készülnek a feladványok, csak akkor lesznek igazán jók, ha megfelelő szókészlettel és szabatos meghatározásokkal dolgozunk.
Jelölitek valamilyen módon a rejtvények nehézségi fokát?
I.G.: – A szudokukat szoktuk konkrét kategóriákba sorolni, emellett a profiknak szóló legnehezebb feladványokat alcímmel vagy rovat címmel jelöljük. Azért a gyakorlottabb rejtvényfejtők jól tudják, hogy minél kevesebb a támpont, annál nehezebb a rejtvény. A kereszteződő rejtvények között jellemzően a skandi a legkönnyebb, és az ’olasz módra’ a legnehezebb.