25 éve igazi társ a főzésben: a Kiskegyed Konyhája

Valószínűleg az egyetlen konyhai segédeszköz, ami nem vesztett fényéből negyedszázad alatt.

Huszonöt évvel ezelőtt, 1993 júniusában egy nyári kiadvánnyal jelent meg először a Kiskegyed Konyhája. Történt ez bő egy évvel azután, hogy anyalapja, a Kiskegyed, berobbant a hazai magazinpiacra. A lapcsalád második tagja gyorsan beköltözött az olvasók konyhájába, igazi társ lett a főzésben, sikere pedig máig kitart: a Nemzeti Olvasottsági Kutatás adatai alapján a Kiskegyed Konyhája a legolvasottabb gasztro-magazin volt az elmúlt évben.[1]

A kilencvenes évek elején a Kiskegyed Konyhája a Magyar Konyha és a Fakanál mellé érkezett a magyar gasztronómiai térbe – bár akkor még jellemzően főzős újságoknak hívtuk ez a lapszegmenst. Első száma 59 forintért debütált. Minden recepthez tartozott fotó, így a lap gyorsan belopta magát a háziasszonyok szívébe és százezer példány fölé tornázta az értékesítést. Fél év elteltével a szezonális kiadásokat felváltották a kéthavi megjelenések, még egy évvel később pedig már havilapként nyomták a magazint, ahogyan ez ma is történik.

Első főszerkesztője, Antje Blum gasztro-újságíró a Hamburgból magával hozott szakmai ismereteivel indította be a lapot. A kezdőcsapat tagja volt a Ringier Axel Springer Magyarország jelenlegi gasztro-főszerkesztője, Ratkai Krisztina is, aki így nyilatkozott a kezdetekről:

„Olyan nagyszerű szakemberek bábáskodtak a Kiskegyed Konyhája felett, akik máig tagjai a kiadó törzsgárdájának: Soltész Mihály jelenlegi fejlesztési igazgató a layout-ért felelt, Gráner István vezető szerkesztő a tartalom-összeállításban vállalt nagy szerepet. Dús Ágnes máig kitartó és töretlen munkája teszi teljessé a lapot.”